Szilárd tüzelésű kazán szabályai, kémény és tüzelőanyag

A kéményseprő-ipari tevékenység szakmai szabályairól szóló 21/2016. (VI. 9.) BM rendelet 7. §-a szerint helyszíni műszaki vizsgálat kell, mielőtt egy égéstermék-elvezetőt használatba vesznek. Ez vonatkozik az új tüzelőberendezésre, a tüzelőberendezés cseréjére és a tüzelőanyag-váltásra is.

Kivétel, ha a régi kazánt azonos működési elvű és azonos teljesítményű újra cserélik, és a tüzelési mód és a tüzelőanyag sem változik. Gázkazánról vegyes tüzelésűre vagy pelletre váltva tehát mindig kell vizsgálat. A katasztrófavédelem tájékoztatója szerint a vizsgálatot a tulajdonos rendeli meg, és az égéstermék-elvezető vizsgálat nélküli használata tilos.

• új kazán vagy kályha beépítése
• kazáncsere más működési elvű vagy teljesítményű készülékre
• tüzelőanyag-váltás, például gázról fára vagy pelletre
• a kémény bélelése, átépítése, szerelt kémény építése

A rendelet 3. §-a szerint a szilárd tüzelésű berendezéshez tartozó kéményt évente legalább egyszer ellenőrizni kell. A gázüzemű és a zárt égésterű készülékek kéményénél kétévente van ellenőrzés. A katasztrófavédelem tájékoztatója szerint a kémény teljes nyomvonalának műszaki felülvizsgálata négyévente kötelező.

Családi háznál a kötelező gyakoriságú ellenőrzést a tulajdonos kéri. Ha az ingatlanban nincs bejegyzett cég székhelye vagy telephelye, a katasztrófavédelem tájékoztatója szerint ez a munka díjmentes.

A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 27. § (2) bekezdése tiltja a hulladék égetését. Háztartási tüzelőberendezésben csak a háztartásban keletkező papírhulladék és a veszélyesnek nem minősülő, kezeletlen fahulladék égethető el. Minden más hulladék elégetése tilos, a kazánban és a kályhában is.

A kazán gyártója megadja, milyen tüzelőanyagra készült a készülék. A faelgázosító kazán hasábfára, a pelletkazán szabványos pelletre van tervezve, a gyártói előírástól eltérő tüzelőanyag a kazánt és a kéményt is rongálja.

• festett, lakkozott, pácolt vagy ragasztott fa
• bútorlap, forgácslap, rétegelt lemez
• műanyag, PET-palack, fólia
• gumi, textil, cipő
• háztartási vegyes hulladék

A Viessmann tájékoztatója szerint a jó égéshez a tűzifa nedvességtartalmának 20% alatt kell lennie, ezért a frissen vágott fát több évig, fedett, szellős helyen kell szárítani. A nedves fa kevesebb hőt ad, mert a víz elpárologtatására megy el az energia egy része, és kátrányt rak le a kéményben.

Pelletkazánba ugyanennek a tájékoztatónak megfelelően ENplus A1 vagy EN ISO 17225-2 A1 minőségű, kezeletlen fából készült pellet való. A pelletet zárt, száraz helyen kell tartani, mert a nedvességtől szétesik.

A szilárd tüzelésű kazánnak égési levegő kell, ezért a kazánhelyiség légellátását nem szabad elzárni, és a helyiségben nem működhet olyan elszívó ventilátor, amely a kéménnyel szemben huzatot kelt. A tüzelőanyagot a kazántól biztonságos távolságban, a gyártói előírás szerint tároljuk.

A szén-monoxid színtelen, szagtalan gáz, rossz huzatnál vagy eltömődött kéménynél a lakótérbe is bejuthat. A kazánhelyiségbe és a hálószobák közelébe szén-monoxid-érzékelőt javaslunk, az elemét fűtési szezon előtt cserélni kell.

1. Felmérés: a kazánhelyiség, a kémény és a meglévő rendszer állapota.
2. A kazán, a puffer és a kémény méretezése, szükség esetén előzetes egyeztetés a kéményseprővel.
3. A régi hőtermelő leszerelése, utána a kémény bélelése, átépítése vagy egy szerelt kémény felállítása.
4. Az új kazán bekötése, a biztonsági szerelvényekkel és a puffertartállyal.
5. A kéményseprő-ipari műszaki vizsgálat megrendelése a tulajdonos részéről.
6. Első begyújtás a sikeres vizsgálat után, betanítás, a karbantartási rend rögzítése.